Emberi papillomavírus szerkezete, Navigációs menü
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! Nevük is innen ered: a HPV a humán- emberi papillomavírus, csak az emberre veszélyes.
A HPV-k csoportja nem egységes, de közös tulajdonságuk, hogy csak a hámszövethez nyálkahártya, bôr kapcsolódnak, a hámsejteket, illetôleg a hámsejtté váló sejteket támadják meg epitheliotrop vírusokazokban jó- vagy rosszindulatú sejtszaporodást proliferáció okozhatnak.
A nyálkahártyát fertôzô mucosotropic HPV-k az ún. Egyes HPV-k a bôr és a nyálkahártya hámsejtjeihez is képesek kapcsolódni.
Az ismert HPV-k szerkezetükben nagyon hasonlóak, ám hatásukban — mind a fertôzés helyét, mind az okozott elváltozás formáját illetôen — nagyon különbözôek emberi papillomavírus szerkezete. Ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy ámbár az egyes HPV-fajták közös ôsöktôl származtak, de külön-külön utakon fejlôdtek.
A végbelet és a nemi szerveket fertôzô HPV-k száma meghaladja a negyvenet. A leggyakoribbak a HPV6,,,és Az utóbbiakhoz a HPV16,, és tartoznak; közülük a HPV16, és a legjelentôsebbek. A HPVfertôzés a leggyakoribb.
Többek között a méhnyakrákok, a külsô nôi nemi szervi, a végbél- és a vastagbélrákok, valamint a száj- emberi papillomavírus szerkezete rákok emberi papillomavírus szerkezete keletkezésében vesznek részt. Közülük a HPV6 és a leggyakoribb. A bôr és a nyálkahártyák hámsejtjeit is megtámadni képesek a HPV2, -3, -7,, és Két százaléknál kisebb eltérések a bázisok sorrendjében ún. A HPV-ket tehát bázissorrendjük genotípus alapján osztályozzuk, más tulajdonságok, például tenyésztési, szerológiai jellemzôk a csoportosításban nem szerepelnek.
Mindegyike két DNS-láncból épül fel — double-stranded vírusok —, nagyságuk és bázissorrendjük szekvenciájuk azonban különbözô. A DNS-t 72 szerkezeti fehérje capsomer veszi körül; ezt nevezzük vírusburoknak. Egyes vírusoknál a vírusburkot még egy Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! A HPV-knél ez a külsô héj nem található, vírusborítékuk emberi papillomavírus szerkezete nincs non-envelope vírusokezért könnyen fertôznek.
A DNS a burokban mindig tömörítve helyezkedik el, és nem mû ködik; szerkezeti egységét a 1. Három részbôl: a korai E és a késô L génekbôl és a szabályozó szakaszból tevôdik össze.
A szabályozó szakaszban lévô, a DNS-másolást beindító bázisegységet az ún.
Humán papillomavírus A családot sajátos replikációs stratégia jellemzi. Állati papillómavírusok[ szerkesztés ] Virális eredetű papillóma kutya ínyén A tünetmentes fertőzést emberi papillomavírus szerkezete papillómavírusok rendkívül elterjedtek az emlősök körében.
ORI-t viral origin of replication a vastag nyíl jelöli. Jól látható, hogy egy-egy fehérje például E2 és E4; vékony nyillal jelölve leolvasási keretei, vagyis az ezeket a fehérjéket kódoló gének, részben vagy egészében átfedik egymást A HPV DNS-lánca körkörös, zárt, nagyjából bázispárból áll hozzávetôlegesen 8 kb hosszúés három szakaszra osztható: a korán és a késôn átíródó gének szakaszára early [E] and late [L] genes region és a ~1 kb hosszú szabályozó egységre 2.
A korai gének a hámérésnek differenciálódás már a kezdeti szakaszában kifejezôdnek — ezért nevezzük ezeket korainak —, míg a késôiek csak a kialakult, érett hámban vagyis a hámérés kései szakaszában képeznek fehérjéket. A leolvasási keretek open reading frame, ORFazaz a kódoló gének, jellegzetesen a Gyomorrák hasmenése csak egyik szálán helyezkednek el single sense strandkövetkezésképpen csak az egyik szála irányítja a fehérjeképzôdést; sokan ezért a HPV DNS-ét emberi papillomavírus szerkezete single-stranded DNS-nek is írják tévesen.
A leolvasási keretekrôl ún. A korai gének az ún. Ezek a fehérjék egyrészt az új vírusok szerkezetét építik fel szerkezeti fehérjékmásrészt, mint enzimek, a vírus kialakítását — a DNS és a fehérjeburok összeépülését — szabályozzák. A szabályozó szakaszon egy korai és egy késôi átíródást indító egységet promoter különböztetnek meg; a korai már az osztódó sejtekben mûködik, a késôi csak az érett formálódott hámsejtekben társul hozzá formálódásfüggô pártfogó, differentiation-dependent pro moter.
Ez utóbbi indítja be az E1- Emberi papillomavírus szerkezete, E4- és E5-fehérjék számottevô képzését. A szabályozó szakaszon helyezkedik el a DNS-másolást beindító bázisegység, az ún. ORI viral origin of replication is. A szabályozó szakasz mûködését a hozzá kapcsolódó korai vírusfehérjék — elsôsorban az E2 és az E1 — és különbözô sejtfehérjék irányítják; emberi papillomavírus szerkezete vírusgének kifejezôdését tehát az E1E2 fehérjék, a szabályozó szakasz és bizonyos sejtfehérjék határozzák meg.
A szabályozó szakasz végeredményben az új emberi papillomavírus szerkezete képzôdésének Kérlek kattints ide, ha a emberi papillomavírus szerkezete olvasóban szeretnéd megnézni!
Humán papillomavírus – Wikipédia
Ez a biológiai alaptörvény a vírusokra, így a HPV-kre is vonatkozik. A vírusok is élôlények, hiszen génjeiket átírják, fehérjéket képeznek, de nem osztódnak, hanem sokszorozódnak.
A vírusfehérjéket, a vírusgének kódjai alapján, a gazdasejt fehérjeképzô rendszere állítja emberi papillomavírus szerkezete a sejtplazmában vagy a riboszómákon. Ilyenformán a HPV-k csak a hámsejtekben maradhatnak meg és sokszorozódhatnak, ezért nevezzük ezeket sejten belüli intracelluláris vírusoknak. A sejten kívülre az életjelenségeket nem mutató, de a HPV-vel azonos szer kezetû, ún.
A HPV-k életfolyamata fajfenntartása tehát egy körforgás: a vírusvirion-vírus-virion stb. A sejtmagban képzôdik. Ez az egyetlen vírusmásolódási replikációs E-fehérje. Az E1-fehérje a vírus hosszú, szabályozó szakaszának, a DNS-másolást beindító bázisegységéhez ORI — viral origin of replication kapcsolódik; így szabályozza és óvja a vírus-DNS-t, irányítja a vírus sokszorozódását.
Közvetlenül nem befolyásolja a vírusgének átíródását. DNS-kötôdô fehérjeés kettôs mûködésû: szabályozza a vírusgének átíródását — a génkifejezôdés legfôbb irányítója — és a vírusok sokszorozódását; az utóbbit az E1-fehérjével együtt.
- Emberi papillomavírus szerkezete Humán papillomavírus – Wikipédia
- Papillomaviridae – Wikipédia
Az E2-fehérje csak meghatározott bázisszakaszhoz E2 binding sites [E2BSs], E2-kötôdési hely, palindromic motif kötôdhet; ennek alapján a szabályozó szakaszhoz négy helyen kapcsolódhat. A kötôdési sorrend befolyásolja az E2 hatását: az 1. Például, ha az E2 a pártfogó promoter közeli — nem az azon lévô — kötôdési helyére kapcsolódik, elôsegíti mûködését az RNS kötôdését és a génátíródást, de ha a pártfogón lévôhöz, akkor gátolja.
Korábbi megfigyelések szerint az átíródást az E2 sejten belüli töménysége koncentrációja szerint serkenti vagy fékezi; kis töménységben a génátíródást fokozza. Alap vetôen azonban az E2-fehérje a vírusgének, mindenekelôtt az E6-E7 gének átíródását gátolja.
DUNA-LAB medical • Vérvétel, laboratóriumi vizsgálatok Budapest, Szentendre
Az E2 a emberi papillomavírus szerkezete beburkolásában is részt vesz. Az E1 és az E2 fehérjék már képzôdésükkor összekapcsolódnak. Az E2-fehérje a szabályozó szakasz ún. Az E1 pedig óvja az E2-t, és Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
E4-fehérjék Az E4-gének kicsik, mûködésüket a HPV-k életfolyamatának viszonylag késôi szakaszában kezdik a emberi papillomavírus szerkezete. A vírusokkal teli felszíni hámsejteket a hámfelszín felé irányítják, lazítják a sejtek kötôdését, elôsegítik azok leválását. E5-fehérjék Az E5-génszakaszon három lehetséges leolvasási keret található, mindegyik más-más fehérjét képez.
Az E5-fehérje mûködése nem teljesen tisztázott, de ezt a vírus harmadik daganatkeltô fehérjéjének tartják onkogénmert segíti az E6- és az E7-fehérjék mûködését.
Az E5-fehérjék szerkezete az egyes HPV-fajtákban jelentôsen különbözik: 42—91, jellegzetesen vízben oldódó aminosavból alakult két egyforma alegységbôl dimer épülnek fel. A sejtekben az E5-fehérjék az endoplasmaticus reticulum és a Golgi-apparátusnál endomembrane compartment találhatók.
Fokozzák az epidermal growth factor receptor EGFR és más tirozinkinázok mûködését — így serkentik a vírus-DNS újraképzôdését, egy sor daganatkeltô fehérje képzôdését és a sejtgyarapodást —, fékezik az ATPáz tevékenységét, gátolják az irányított sejthalált és az MHC1-molekulát, ezen keresztül az immunvédekezést. Az E5-fehérjék inkább a HPV-fertôzés okozta sejtátalakulás kezdeti folyamataiban vesznek részt, talán az immunrendszerre kifejtett gátló hatásuk a legjelentôsebb.
Lehet, hogy részt vesznek a ritka, epider Nôgyógyászati Onkológia ; — E6-fehérjék Az E6-fehérje kicsi, hozzávetôlegesen aminosavból álló, 16—18 kD molekulasúlyú, nem, mint enzim mûködik, hanem fehérjékhez kötôdve befolyásolja serkenti, gátolja azok mûködését.
A sejtmagban és a sejtplazmában is megtalálható.
Az emberi papillomavírus szerkezete, fajtái és életfolyamata | agysz.hu
Sokféle sejtfehérjéhez képes kapcsolódni. A sejtmûködést ilyenformán az E6 sok szinten befolyásolja, a legmeghatározóbb mégis a p53 emberi papillomavírus szerkezete visszaszorítása, amelyet több vonalon valósít meg. Az E6-p53 fehérjék viszonyára a pfehérjék ún. E7-fehérjék Az E7-fehérje szintén kicsiny foszforfehérje, mintegy aminosavból épül fel, és 10 kD molekulasúlyú, rövid életû felezési ideje kevesebb mint 2 óra emberi papillomavírus szerkezete, és az ubikvitinfüggô fehérjebontással esik szét 6.
Az E7-fehérje a HPV másik fô daganatkeltô fehérjéje. Legjelentôsebb, hogy a daganatgátló retino blastomfehérjéhez pRb kötôdik, és ezáltal indítja el a vírus-DNS átíródását 4.
Az E7-fehérje minden bizonnyal a pRb más hatását — például a hámsejt-átalakulást — is visszafogja. Lényeges, hogy az E7-fehérje — a pRb-hez kötôdésétôl ami segít is — bizonytalanná teszi a centroszómákat, ennek fejleményeként osztódási hibák keletkezhetnek, a sejtek genetikailag bizonytalanná válhatnak.
